Turizmus

Nemeshany elhelyezkedése

Látnivalók

Vízimalom

A település alatt folyik a Nádtó-patak – a falunál már Hanyi (Kígyós)-víznek nevezték – melyen 1566-ban 2 malom állt. 1761-ben a közbirtokosok által épített malom áll a faluban. 1776-ban közerõvel újabb malmot akarnak építeni, 1797-ben pedig Bezerédi Péter földesúr ad helyet malom építésére Németh János molnárnak. Az 1857. évi kataszteri térképen, az akkor még a falu közepén folyó Kígyós-patak mentén három malom van feltüntetve.
Az 1900-as évek elején ezek a malmok fontos szerepet játszottak a település gazdasági életében. Közülük a falu felsõ végén állott, az Esterházyak által újjáépített, az 1900-as évek elején Homoki malom-ként ismert és közbirtokosság tulajdonban állott épületnek mára nyomai sem látszanak. A falu alsó végében állott a Berki malom épülete, – amely szintén közbirtokossági malom volt – ma is áll, magántulajdonban van, lakásként, nyaralóként használják.
A harmadikat, az úgynevezett Hary malom épületét – mely jelenleg is a falu közepén van – 2002-ben Csizmadia Zoltán örökös, példásan helyreállított, benne példaértékû Malommúzeumot rendezett be.

 

 


Emlékmű

Emlékmû

 

Felirata: “Nyugosznak õk a hõs fiak, / Dúló csaták után”. 1914-1918 Berecz Lajos, Csarmasz József, Erdélyi Gyula, Födö István, Hujberth Sándor, Imre Dénes, Imre András, Imre Sándor, Imre József, Kiss Dávid Gyula, Kovács József, Kovács Sándor, Kálmán Lajos, Kobera Károly, Molnár József, Magyarósi Sándor, Mendel Kálmán, Mészáros Imre, Mészáros Gábor, Mészáros Károly, Nagy Viktor, Nagy József, Nagy Antal, Polgár Lajos, Polgárics József, Pál József, Rezi József, Szalai József, Szalai Gábor, Tatai Imre, Tatai István, Vörös József, Vörös Ernõ, Vörös Géza, Vörös Dávid, Vecsei Lajos, Varga Károly, Zimits István.
1939-1945 Bálint József, Egyed Dávid, Egyed Gyula, Egyed Jenõ, Egyed Zoltán, Hardi József, Horváth Ernõ, Kálmán József, Kemencki Géza, Kiss Lajos, Kovács Gergely, Kovács József, Kovács Károly, Kovács Lajos, Libenau család, Magyar Imre, Nagy Dezsõ, Nagy Lajos, Óvádi Béla, Reif család, Rezi József, Sárfi József, Somogyi József, Tóth László, Vitéz Kálmán.
Anyaga: vörös kõ, fehér márvány.

Nemeshany:

A község nevét 1230-ban említik először az írásos emlékek. Egy részét akkor már nemesek birtokolták, másik része várföld volt. Két község török idők alatti-utáni összeolvadásából alakult ki a falu. A török hódoltság alatt majdnem teljesen elnéptelenedett. A visszatérő nemesek újjáépítették és felvirágoztatták a községet. A hódoltság után egészen a jobbágyfelszabadításig nemesek lakták.

Nemeshany turisztikai szempontból szorosan kapcsolódhat a környék kiemelkedő, barokk stílusú, műemlékekben gazdag Sümeg városához. A Nemeshanyból induló turistautakon keresztül eljuthatunk a Gyepükajánhoz tartozó Árpád-kori Csonkatoronyhoz, valamint a sárosfői halastavak mentén található természetvédelmi területen barangolhatunk kedvünkre. Sümeg felől a faluba érkezve az út jobb szélén található a Közbirtokossági malom, ami a kor egyik legkorszerűbb malma volt, turbinával működött. Szemben áll a Koplalói csárda, mely külsőre megőrizte eredeti állapotát, de ma már családi házként funkcionál. A Sümeg felé haladó búcsújáró zarándokok első szállása volt ez a hely, ahol enni nem kaptak, csak inni – innen van a megnevezés is.

A falu közepén szemet gyönyörködtető épület hívja fel magára a figyelmet, ez a Csizmadia vízimalom. Az épületet kívül-belül teljesen felújították,. Az úttestről is kitűnően látható múzeum országosan is elismert ritka látványosság. 2008-ban a 100 éves évfordulóját ünneplő malmot Podmaniczky-díjjal jutalmazták. A malom mellett állatoknak kialakított telelő, állatsimogató található. Rövid idő alatt a környék egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága lett. A malom melletti panzió szállást és étkezési lehetőséget biztosít az idelátogatóknak.

A település a természeti adottságait kihasználva próbálja a turistákat ide vonzani. Sümeg és a Somló közelsége, valamint a sárosfői halastavak környékének természetvédelmi területe kitűnő kirándulási lehetőséget biztosítanak az ide látogató vendégeknek akár gyalogosan, biciklivel vagy lóháton.

A Faluházban állandó kiállítás mutatja be Tóth Mária csipkekészítő iparművész munkásságát. 1933-ban az iparművészeti és háziipari kiállításon aranyéremmel tüntették ki, 1936-ban arany oklevéllel jutalmazták. Jellegzetes varrt csipkéje, melyet maga tervezett, hamarosan keresett népművészeti termék lett. Az 1937-ben Párizsban megrendezett Nemzetközi Kézműipari Kiállításon arany díszoklevelet kapott. 2008. nyarán újraindult a településen a csipkevarrás és csipkeverés. A hagyomány ápolására nyaranta csipketábort szerveznek. A táborban résztvevő érdeklődők havi rendszerességgel találkoznak, az általuk elkészített alkotásokból kiállítást is szerveznek.

A falu természeti adottságai vonzóvá teszik Nemeshanyt. Reméljük, hogy mind többen keresik fel településünket, hogy gyönyörködjenek szépségében.