Településünk

Nemeshany Története

Hany neve nemesi névben már 1230-ban előfordul. Magát a falut 1338-ban említik Hony néven. 1460-ban Felsőhanyról hallunk, ahol Felsőhani Péter fiainak nemesi kúriáját említik. 1587-ben Hanyi Zsófia külső birtokos itteni nemesi kúriáját az azon lakó zsellérrel és a helyben lakó nemesi komposzesszorok – és a külső közbirtokosok – kúriájukat árendába adják a zselléreknek. 1464-ben ezek mellett Középhany és Szentgyörgyhany neve is megjelent. Közös templomuk Szent György tiszteletére volt felszentelve. Mai római katolikus templomát 1801-ben fejezték be, az evangélikusokét 1876-ban.
 

A Település címere

Tojásdad alakú pajzs. A címerábra egy 18. századi pecsét alapján készült. A címerkép vezérmotívuma egy kardot tartó kar, melyből valószínűsíthető, hogy a tatárok vagy a török elleni harci vitézségért adatott a település lakosainak. A tojásdad kiscímer vörös-ezüst színe az Árpádok korára utal, ebben a kardos kar hármashalom – tulipán – korona rajzolatból nő ki. A kék pajzsban, mely egyben a történelmi Zala színe, heraldikai szabályoknak megfelelően növekszik meg a kis pajzs rajzolata, igaz elnövényesedve. A kard és kar elvirágosodott sisakon és heraldikai koronán ül, s erről barokkos takaró omlik alá. E nagy pajzsban jelenik meg a község monogramja is. Bizonyos, hogy a pecsét és e címerkép több évszázada hagyományozódott.